Mindeközben, mivel a vörös ginzeng kulcsfontosságú export termék volt a Joseon kormány számára, ezért kereskedelmébe sokszor beleavatkozott rendelkezésekkel a minisztériumon keresztül. Ezekből jelentős mennyiségű bevétele származott a kormánynak. A kezdeti időkben ugyanakkor a kormány szabályozása nem volt szigorú,nem szabályozta a koreai vörös ginzeng exportját és termelését. Emiatt a legtöbb leszüretelt ginzenget a Gaesong kereskedők learattak és a kezelések után Kínába exportáltak. Természetesen, voltak olyan ginzengek amik a kormány által hivatalosnak minősültek, de volt pár olyan is amit a kormány engedélye nélkül termesztettek. Ily módon, Songsang-ban készült a legtöbb friss és vörös ginzeng, még ha illegálisan is. Csak kis mennyiségű fehér ginzenget adtak el és termesztettek Koreában. 

A japán invázió után a kormány szakított a Joseon dinasztia ginzengpolitikájával és elkezdte a fehér ginzenget népszerűsíteni. Mindenek felett, a japán imperializmus megtiltotta a népesség általa a ginzeng feldolgozását és exportját. A Kaesong kereskedők nem tudták többé feldolgozni és exportáni a vörös ginzenget. Szerencsére a  Kaesong kereskedők továbbra is dominálták a termesztést. Ma a Gaeseong kereskedők 6 éve növesztenek ginzenget Sampo-ban és  miután learatták mindet odaadták a gaeseongi ágának a japán kormánynak, ami a kizárólagos eladásért volt felelős. Ezután a kaesongi irodában kiválogatták a legjobbakat és kifizették a termesztőknek a kompenzációt. Az elraktározott friss ginzengből lett a vörös ginzeng, amit Kínába exportáltak. Ami a válogatás során nem hasznosíthatónak bizonyult azt visszaadták a ginzeng termesztőjének. 

Ezen a folyamaton keresztül, a Kaesong Sampoju képes volt ginzenget tárolni japán gyarmati idők alatt, de nem úgy mint a Joseon dinasztia alatt, amikor feldolgozni és exportálni is lehetett. Az emberek Kaesongban nem tudták hogyan lehetne a fehér ginzenggel kezdeni valamit. Kemény munka árán kidolgoztak egy fehér ginzeng feldolgozási módszert. Akkoriban, Kaesong legjobb esélye a fehér ginzengre és a szezámra való átállás volt, ha már vörös ginzenget nem lehetett termelni.  

Az elmodható, hogy a fehér ginzeng termelése és kereslete ugrásszerűen megnövekedett miután a Gae kereskedők több figyelmet fordítottak a fehér ginzengre, a fehér ginzeng népszerűsítése pedig folytatódott. A fehér ginzeng termelésének növekedésében elsődleges szerepet játszott a Sampo régió fejlődése. Az 1910es években a termőtalaj amin friss ginzenget termesztettek megnőtt. Ugyanakkor amit a gaeseongi gyarmati irodában kaptak friss ginzeng nem növekedett. Szerintük a legtöbb ginzeng exportra megy Kínába, de a ginzeng export növekedése árcsökkenést okozna Kínában, ezért a beszedett ginzeng mennyisége egyenletes volt, hogy a kínai árak egyenletesek legyenek.  Ennek eredményeképpen, a friss ginzeng Gaeseong Sampojuban megnőtt, hiszen nem szedett be többet a gyarmati iroda. Az emberek Kaesongban termesztették és eladták a ginzenget, ezért az 1910es években megnőtt a fehér ginzeng kínálata.  

 

 

Megosztás a facebookon